„Az ezermérföldes út is egyetlen lépéssel kezdődik” (Lao Ce)

Hogy mennyire nehéz a legapróbb, berögzült szokásainkon javítanunk, ráadásul ezt még hosszabb távon meg is tartanunk, azzal szerintem mindenki tisztában van, aki valaha próbálkozott ilyesmivel. Hányszor fogadtuk meg magunknak, hogy mostantól, holnaptól, a jövő héttől, a jövő hónaptól (a nem kívánt törlendő), majd mindent teljesen másképp, jobban fogunk csinálni? Azután vagy csak halasztódott az a bizonyos holnap, vagy ha ideig-óráig sikerült megvalósítanunk, mégis újból visszatértünk a régi, kitaposott ösvényhez. Mert az kevésbé fájt.

Ha a dolgok mélyére ásunk, a legtöbbünkben ott a kimondatlan félelem: változni kegyetlen nehéz. Kemény munka, szívós kitartást igényel, a nagy horderejű változtatásokra pedig egyenesen a nagybetűs Élet kényszerít rá minket. Brrr…. A hatalmas elánnal való nekirugaszkodás, legyen szó akár bármiféle, gyors sikert ígérő diétáról, vagy a mostanában olyan divatos kihívásokról, mint például a mindennapi testmozgás bevezetése, a havi gyorséttermi ebédek számának zéróra csökkentése, vagy rögtön a táplálkozási, életviteli szokásaink gyökeres átalakítása, lássuk be, fájdalmas tehertétel, továbbá jelentős önfegyelem szükségeltetik hozzá. És a legtöbb esetben még így is sikertelenségbe torkollik, ami viszont egy ördögi kört indít be az elménkben, hiszen a legközelebbi változtatáskor ismét eszünkbe fog jutni korábbi, kudarcot vallott próbálkozásunk.

Azonban ennek nem feltétlen kell így lennie. A könyvben bemutatott Kaizen filozófia veleje éppen abban rejlik, hogy rávezet bennünket: nevetségesen apró mozzanatok beiktatásával, egészen lassan, könnyedén, ugyanakkor mégis jóval hatékonyabban tudjuk elérni a célunkat. Ha következetesen, szinte észrevétlenül parányi lépésekre bontjuk le a változáshoz vezető utat, az nem csupán egyszerűvé, de élvezetessé is teszi számunkra azt. Márpedig ki szeret szenvedni, nem igaz?

Bár eredetileg az amerikaiaktól származik a módszer, még az 1940-es évekből, végül mégis először a Japán kultúrában honosodott meg és vált népszerűvé a Kaizen stratégiája. Olyannyira, hogy a nevét is tőlük kapta. Ezzel a módszerrel pedig, ahelyett, hogy radikális, azonnali, és mély átalakításokra törekedve próbálták volna újjáépíteni a II. világháború után romokban heverő országot és fellendíteni az akkoriban meglehetősen csotrogány módon karistoló japán ipart, kizárólag rengeteg apró, észrevétlen dolgon változtatva tették azt kiemelkedően magas színvonalúvá. Méghozzá elképesztően gyors tempóban.

Maurer könyve ezen siker nyomán, konkrét tapasztalatokon és példákon keresztül vezet el a kis kérdések és kis gondolatok technikáján át, különféle, azonnal alkalmazható tippekkel odáig, hogy elolvasva a könyvet, iziben ki is akarjuk próbálni a Kaizen módszert magunkon. Én megtettem és máris kezdem látni az eredményét.

Te mire vársz?