A könyv briliáns szókimondással és fergeteges humorral fűszerezett térképet ad kezedbe legbensőbb folyamataidról, egyben iránytűt is a megfelelő emésztéshez. Bélügyileg gusztusos és kevésbé gusztusos dolgokról folyik a diskurzus az emésztőrendszered mentén, a bemenetnél képződő nyálelválasztástól kezdve egészen az outputig, azaz a többé-kevésbé szilárd (és sós) kimenetelig, amit akár a Dr. Ken Heaton-féle Bristol székletskálán is ellenőrizhetsz. Ennek során részletekbe menően megtudhatod, mi a csuda történik valójában, amikor kívülről különböző, időnként teljességgel irányíthatatlan és kínos hangok hallatszanak belőled a gyomorkorgástól kezdve a böfögésen át, egészen a – bármilyen gázosan is hangzik – szellentésig.

Azonban azt ne hidd, hogy csupán a táplálkozásról, az emésztésről és a kiválasztásról eshet szó, amikor a beleidet veszed górcső alá. Giulia Enders lépésről lépésre végigkalauzol a bél-agy tengelyen is, elgondolkodtatva azon, hogy tulajdonképpen az agy is csak egy szerv a számos közül, bármilyen nagyra is tartják egyesek. Ráadásul a legújabb kutatások fényében olybá tűnik, még csak nem is ez a legfontosabb szervünk. A bélrendszer ugyanis nem csupán méretében, de feladataiban és az őt benépesítő milliárdnyi telepesben – ugye, emlékszel még a mikrobiomra? – is jócskán kenterbe veri.

Példának okáért a szerotoninhormon termelésednek  a 95%-a is a bélsejtben történik, hogy ezáltal is könnyedebb legyen a bélfal mozgatása. Az agy feladata pedig ezek után tulajdonképpen akár ki is merülhetne abban, hogy jól megmozgasson téged, persze kizárólag abból a célból, hogy visszanyerd az optimális egyensúlyodat. Hé, ez egészen másképp hangzik, mint amit eddig tudtunk róla!

Számos akár még fel sem tett kérdésedre is tudományos, mégis érthető választ ad a könyv az allergiáktól és intoleranciáktól kezdve a savas refluxon át a bélflórád megszületéséig, ideértve a benned lubickoló vidám, barátságos telepeseket és a kártékony fickókat is.

Te például tisztában vagy vele, hogy a nyálad a morfiumnál is erősebb fájdalomcsillapítót tartalmaz, ami ráadásul antidepresszáns hatással is bír? Hát azt tudtad-e, hogy miért van az, hogy wc-n ülve sokkal kevésbé könnyen szabadulsz meg a produktumtól, mint guggolva, vagy például előre dőlve és kissé hintázva? Vagy, hogy az éned, amit a tulajdonképpeni önvalódnak gondolsz, még véletlenül sem az agyadban fészkel, hanem nagy valószínűséggel a beleidben helyet foglaló insulából származik? Vajon mi történne akkor, ha egyfolytában nyálat termelnél, még alvás közben is, és mi az, ami a folytonos nyálcsorgatást megakadályozza? És ha már a találós kérdéseknél tartunk: arról van-e fogalmad, hogy mi  a közös az emberben és mondjuk egy kutyaközönséges tengeri zsákállatkában?

Az emberi bélrendszer egy sajátos, még mindig felfedezésre váró ökoszisztéma. Benned is jószerivel egy egész világ lakik, de legalábbis kontinensnyi élőlénnyel osztod meg testedet, hiszen sehol máshol nem él annyi féle sokszínű faj és család, mint odabent. Hát csak merjék azt állítani egyesek, hogy belülről minden ember rózsaszín….