Mivel is lehetne kezdeni a mediterrán étrenddel való ismerkedést, mit egy friss zöldségekben tobzódó Minestronéval? Amióta Olaszországba költöztünk, már másodszorra készül nálunk ez a tartalmas zöldségleves, amit számtalanféleképpen variálhatunk, attól függően, hogy éppen mi van itthon. Roppant nagy előnye, hogy nem túl bonyolult recept, bár bevallom, a költözés sűrűbb napjaiban azért mi sem álltunk neki.
Talán nem autentikus, meg persze némi átfazonírozás is történt a funkcionalitás jegyében, ugyanakkor bőséges, tápláló egytálételként kerülhet olyankor is az asztalra, ha történetesen nem szeretnél aznap fehérjeként színhúst fogyasztani.
Jut eszembe: fikarcnyit sem fog megártani neki, ha az alaplé mellé még egy kevés jóféle, házi csirkemáj kerül bele. Sőt. De ez már egy másik leves, más történet…