Ha a tápanyagsűrűségi táblázatot tartod szem előtt, az étkezéseid további finomhangolásához elengedhetetlen, hogy tudd: a főzés ugyan növelheti a tápanyagok felszívódását, azonban ezek a tápanyagok roncsolódhatnak is ilyenkor.
A vízoldékony vitaminok például rendkívül hőérzékenyek: a B vitaminok akár 40-75%-a károsodhat egy-egy hosszúra nyúlt főzési idő során. Persze más részről a főzéssel sok tápanyag hozzáférhetőbbé is válik az emésztőenzimjeid számára, így a béta-karotin, a vas, a kalcium, vagy a likopin. Éppen emiatt fontos, hogy a vízben való főzés során a vízoldékony ásványi anyagokat ne öntsd ki a főzővízzel! Javaslom, hogy vagy párolással készítsd el az ezeket az ételeket, vagy a zöldségeket nagyobb darabokban főzd és fogyaszd el velük együtt a főzővizet is. Nem túl bonyolult dolgok ezek: a zöldséglevesek, húslevesek, raguk tökéletesen megfelelnek ennek a kívánalomnak.
A tápanyagbevitel szempontjából az sem mindegy, hogy milyen edényben szoktál főzni. Az alumínium és teflon edények igen toxikusak, ezen felül gátolják a B1, B3, C és E-vitaminok, a szelén, a só, a foszfor, a kálium és a cink felszívódását is. Az öntöttvas, az acél vagy hőálló üveg, de még egy Pataki tál is optimálisabb választás helyettük. Pánikba esned persze nem kell, ha történetesen teflonedényekkel van tele a háztartásod, azonban, ha csak teheted, apránként igyekezz lecserélni őket. Ha egy jó minőségű acélkuktára ruházol be (vagy például karácsonyra kérsz egyet), nem csupán egy életen át használható edénnyel leszel gazdagabb: azon túl, hogy használatával időt takarítasz meg, az abban való főzés több tápanyagot is megőriz számodra az ételeidből.
A szuvidálás (amikor alacsony hőfokon, hosszabb ideig főzöl egy műanyag zacskóban) pöpecül hangzik és bizonyára igen ízletes húsokat lehet így készíteni, azonban a műanyag használata miatt mégis azt javaslom, hogy kerüld ezt az eljárást. Ha már a műanyagnál tartunk: a sok háztartásban megtalálható műanyag edények, ételesdobozok sem igazán optimálisak, különösen akkor, ha az ételeidet melegíteni is szoktad bennük. A mi háztartásunkban ezek a folyton tetőt kereső műanyag dobozok apránként lettek olyan üvegtálakra, illetve edényekre cserélve, amelyeket a hűtéshez és a sütőben való sütéshez vagy melegítéshez is tudunk használni és még tálalni is gusztusosan lehet bennük.
Bár nem főzési eljárás, a probiotikumbevitel miatt mégis szükséges az erjesztésről is beszélni. A tejsavas erjesztés igen sok olyan, barátságos baktériumot tartalmaz, amelyre szüksége van a bélrendszerednek. Az erjesztés során a cukrok és keményítők tejsavvá bomlanak, ami elősegíti az emésztőrendszer helyes ph-jának kialakítását, amitől remekül fogja magát érezni a bélflórád. A legtöbben csak zöldségeket fermentálnak otthon, azonban magvakat, gyümölcsöket, gabonákat is lehet fermentálni, bátran próbálkozz az interneten fellelhető legkülönfélébb receptekkel. Az erjesztett élelmiszerek oly módon könnyítik meg az emésztésedet, hogy ezeknek az élelmiszereknek egyes mikróbái celluláz enzimet termelnek. Ez segít lebontani a cellulózos növényi részeket, egyszerű glükózzá, így a bél enzimjei számára hozzáférhetőbbé teszi a tápanyagokat.
Tudtad, hogy a likopin és a béta-karotin az erjesztett paradicsomban és répában például jóval hozzáférhetőbb, mint nyersen? A gabonafélék, hüvelyesek fermentálásával pedig a fitázenzimet aktiválod, ami a fitátokat (az antitápanyagok egy fajtáját) semlegesíti. Azonban óvatosan a fermentáltakkal: ha emésztőrendszeri fertőzésekkel, hisztamin intoleranciával vagy SIBO-val küzdesz, azt javaslom, mindenekelőtt egy bélrendszeri regenerációval indíts, hogy idővel számodra is tolerálhatóvá válhassanak a fermentált élelmiszerek.
A folytatásban többek között az egyes vitaminok felszívódását gátló Antitápanyagokról és a mindenmentes lisztekről olvashatsz.