Dopamin, szerotonin… Ezek mögött a hangzatos nevek mögött olyan fontos neurotranszmitterek rejtőznek, amelyek az idegsejtjeid közötti kommunikációt segítik elő az agyadban. A szerotonin a hangulatod, az alvásminőséged, az étvágyad és fájdalomérzékelésed szabályozásában játszik szerepet. Alacsony szintje depresszióhoz, szorongáshoz és alvásproblémákhoz vezethet.
A dopamin a jutalmazás érzéséért és az energiaszintedért felel. Ha túl alacsony, az meglehetősen lehangolt állapotot eredményez, gyaníthatóan a motivációd sem lesz ilyenkor eget rengető. Ha pedig indokolatlanul magas löketet kapsz belőle… no, de ne szaladjunk ennyire előre.
Ha azt gondolod, csak a boldogságod múlik azon, ha itt-ott hiány mutatkozik nálad ezekből a hormonokból, ki kell, hogy ábrándítsalak. A szerotonin- és a dopaminszinted csökkenése még számos egyéb tünetben is megnyilvánulhat.
Ha tehát nálad is előfordul
• hogy az utóbbi időben csökkent vagy éppen megnövekedett az étvágyad és ennek nincs egyéb oka,
• libidózavaraid vannak,
• depresszív állapotot, hangulatingadozást tapasztalsz
• édes, illetve pörgető ételek, italok után sóvárogsz,
• indokolatlanul agresszívnak, időről időre feszültnek, dühösnek érzed magad
• csökkent a motivációd, nincs kedved lassan már felkelni sem, hovatovább olyan vagy, mint egy szomorú disznófő…
… akkor az is meglehet, hogy ezeknél a hormonoknál van az a bizonyos kutya, azzal a kutya rosszkedvvel eltemetve. Ha régóta olvasol, tudhatod, hogy anélkül, hogy orvostól orvosig rohangálnál, természetes stratégiákkal, szokásformálással is sokat tehetsz azért, hogy ez az állapot ne állandósuljon nálad.
Nézess például D-vitamin szintet, az kora tavasszal úgyis időszerű. Ilyenkor, tél vége felé egyébként valóban nem csoda, ha meglehetősen kifogytál belőle. A D-vitamin beviteledet mindenképpen érdemes megtámogatnod megfelelő minőségű kiegészítők mellett étrendi oldalról is: Hiszen már tudod: halmáj, tojás, belsőségek.
Növeld meg a magnéziumbeviteledet is: a kelát-formátumú kiegészítők vagy az Epsom só mellett a sötétzöld levelesek sem fognak ártani.
Építsd be az étrendedbe a tojáson kívül a magvakat, a pulykahúst, időnként egy-egy banán is jól jöhet. Ezek ugyanis triptofánban gazdag ételek, márpedig erre a fura nevű aminosavra szüksége van a szervezetednek ahhoz, hogy szerotonint állítson elő.
Aludj eleget és persze időben feküdj le. Az éjfél előtti alvás lényegesen pihentetőbb, mint ha éjfél után fekszel le és aztán átalszod a délelőttöt, ugye, ebben nincs vita köztünk?
Mozogj, menj a természetbe, ahányszor csak módod van rá. A természetes fény is segíteni fogja a szerotonintermelődésedet.
Támogasd a bélflórádat természetes probiotikumokkal. Tudod, a fermentáltakról beszélek: savanyú káposzta, kefír, kombucha is jöhet.
Elegendő cinket és B6-vitamint tartalmaz az étrended? Ezek a tápanyagok kulcsszerepet játszanak a dopamin előállításában. Kagylófélék, herkentyűk, de ha ezeket bottal sem piszkálnád meg, akkor légyszi: szezám, tökmag, lenmag szerepeljen időről időre az étrendedben. A brokkoli, a kelbimbó, a spenót, a hüvelyesek, az avokádó, a lazac, a máj pedig mind-mind remek B6 ó-vitamin források.
A stresszcsökkentés mindenképpen elengedhetetlen, ugyanis a krónikus stressz kimerítheti a szervezeted erőforrásait, csökkentve a szerotonin- és a dopaminszinted egyensúlyát is. Hallgass zenét, táncolj akár egyedül is otthon, légy kreatív, írj, rajzolj, fess, éld át rendszeresen a flow-t! Ez serkentse az agyad jutalmazó rendszerét, ne a Netflix sorozatok bámulása.
A modern életmód (a túl kevés vagy éppen túl sok mozgás, a vég nélküli képernyőhasználat, a nyugati típusú étrend) gyakran vezet a boldogsághormonok csökkenéséhez. A gyors jutalmazásra épülő tevékenységek (pl. közösségi média, cukros ételek, túlzott koffeinfogyasztás) rövid távon ugyan dopaminlöketet adnak neked, de ennek bizony megfizeted az árát.
Hosszú távon ezek ugyanis egy olyan, végtelenített spirálba lökhetnek, melyek drasztikusan csökkenthetik a természetes dopaminérzékenységedet, (bizony, olybá tűnik, olyan is van, hogy valaki dopaminrezisztens) így egyre több stimulációra lesz szükséged ugyanahhoz a hatáshoz. Ha tehát észreveszed, hogy egy egyszerű könyvolvasás, séta vagy beszélgetés kifejezetten „unalmasnak” tűnik már számodra, az annak a jele is lehet, hogy az agyad már túlzottan hozzászokott az intenzív ingerekhez.
Egy jól működő megoldás lehet ilyenkor számodra a dopaminböjt. Egyébként milyen profin hangzik, nem? „Kösz, nem nézem meg azt a videót, ebben a hónapban dopaminböjtöt tartok.”
Csökkentsd tehát ilyenkor tudatosan az azonnali jutalmazásra épülő görgetéseket vagy csokiadagokat és fokozatosan térj vissza a természetes örömforrásokhoz. Az is lehet, hogy újra kell tanulnod élvezni az egyszerű, hétköznapi dolgokat: egy ráérős sétát, egy gyertyafényes vacsorát, illatos habfürdőt, társasjátékot – anélkül, hogy öt percenként ránéznél a telefonodra.
Egy kis gyakorlással egészen biztosan menni fog – szeretgesd meg magad, kérlek, ha sikerült.