Ezt a receptet voltaképpen az élet(helyzetünk) szülte. Az történt ugyanis, akarom mondani, ez a történés tart még ezekben a napokban is, amikor ez a poszt megjelenik, hogy átszelve egész Európát, a családunk másik országba költözik. Az ezzel járó stresszkezelésem egy külön poszt témája lehetne, de most nem erről van szó…
Az olyan járulékos, nemszeretem feladatok mellett, mint például a dobozolás, a vég nélküli pakolás és selejtezés, ez alkalomból a hűtő, illetve a fagyasztó kievését sem odázhattuk. Így aztán a múlt héten döbbenten fedeztem fel, hogy több zacskónyi tengeri herkentyű várakozik az alsó fiókban. Méghozzá leginkább rám és a páromra, mert a gyerekek bottal sem piszkálják. A legegyszerűbb felhasználásnak egy tartalmas levesbe való átlényegítésük ígérkezett. Így született meg a könnyebb ellenállás felé haladva ez a zöldséges-herkentyű leves, ami mennyiségre legalább két napra való, hogy a pakolás közben a napi főzést is megúszósra vegyük. Én egy kicsit csípősen szeretem, az ilyenkor, a tél felé közeledve, különösen is jól esik.