Amikor a sejtjeid egészségesek, akkor a szervezeted magasabb szintű szerveződései (a szerveid és a szöveteid), így tehát te magad is, testestül-lelkestül, kicsattanó egészségnek örvendesz. Ezt az optimális állapot hívjuk homeosztázisnak. De hogyan érhető ez el? Ahhoz, hogy választ találjunk a kérdésre, vizsgáljuk meg, melyek azok a tényezők, amelyek a sejtjeid működését befolyásolják.
Elsőként beszéljünk arról a bizonyos lapról, amit neked osztottak, tehát a genetikáról. Megnyugtató, hogy bár sokszor roppant nagy jelentőséget tulajdonítanak neki, valójában csupán nem egészen 10%-ban befolyásolja az egészségi állapotodat. A genetikádon – na, jó, legalábbis egyelőre – nem igazán tudsz változtatni, azonban az elfogadás lehetősége egyértelműen a te kezedben van.
A második, a genetikánál sokkal fontosabb fontos tényező az epigenetika. Minden, amivel körbeveszed magad, masszívan hat rád kívül-belül, ezek azok a bizonyos környezeti tényezők. Ilyenek például a gondolkodásod, a hiedelmeid, a közvetlen és közvetett környezeted, a lelki beállítódásod, vagy az értékrended. Ezek jelentős hozzájáruló faktorok lehetnek egy-egy krónikus tünet megjelenésének hátterében. Számos lehetőséged van az epigenetikádon változtatni. Ide tartozik az egészséges önképed felépítése, a téged esetleg régóta nyomasztó lelki terheid feloldása, a hála, a megbocsátás, de a folyamatos tanulás, az önfejlesztés és a spirituális, lelki egészségfejlesztésed, fejlődésed is. Az utóbbi évtized egyik fontos felfedezése, hogy az egyre gyakoribb krónikus betegségek megléte a legtöbb esetben arra utal, hogy van valami gubanc az érzelmi, lelki világban, ami teherként nehezedik az érintettre és fizikailag is megbetegíti.
Azonban azt ne hidd, hogy ehhez valami óriási, világrengető traumára van szükség. A kutatások szerint sokszor elegendő lehet néhány kisebb dolog is: például az állandó félelem a kritikától, a bukástól, vagy esetleg a gyermekkorból hurcolt, kielégítetlen érzelmi szükségletek. Most, hogy már tudsz ezekről, lehet kezdeni is velük valamit, nem igaz?
A nagyobb traumákat tekintve egyébként megdöbbentő adat, hogy már mindössze két gyerekkori traumatikus élmény megléte elegendőnek bizonyul ahhoz, hogy az autoimmun betegség kialakulásának valószínűsége megnövekedjen. A legalább két gyermekkori traumatikus élménnyel rendelkezők aránya 70-80% az autoimmunitásban, a krónikus fáradtságban szenvedők aránya pedig 600%-kal magasabb a 2 gyerekkori traumatikus élményen átesetteknél. (Forrás: Dr. Eva Detko)
A krónikus betegségekre hajlamosító traumák között a leggyakoribbak a mérgező kapcsolatok, a különböző életpálya-elvárások, a még ma is oly gyakori társadalmi címkézés, az érzelmi sérülések, vagy a toxikus kapcsolódások. A szembenézés velük, illetve megbízható terápiás szakember felkeresése az első lépés a gyógyulás felé.
Végezetül, az epigenetikai tényezőkön felül befolyásolja a sejtjeid állapotát a mikrobiomod is, amiről már olvashattál nálam és melynek összetétele és diverzitása a sejtjeid közti kommunikációt befolyásolja, ezáltal pedig a sejtjeid működését is.
Ahhoz, hogy a szorgos sejtek profi módon tehessék a dolgukat, érdemes őket rendszeresen megetetned, mert szánalmasan elhanyagolt, kiéheztetett sejtektől nem sok jót várhatsz. Táplálásuk során az úgynevezett mitokondriumok, vagyis a sejtszervecskéid fognak majd a nekik juttatott tápanyagokból ATP-t, vagyis energiát termelni. Nem adják ezt ingyen, cserébe oxigénre és vitaminokra, ásványi anyagokra is igényt tartanak, amit célzottan meg is tudsz adni nekik. Azzal pedig, ha véded őket a különböző környezeti és az ételekben lévő kemikáliák, a szabadgyökök, valamint a fertőzések ellen, szorgalmasan hidratálod őket, tehát elegendő tiszta, friss vizet veszel magadhoz, már szinte mindent megtettél.
Csodálatosan megtervezett tested valamennyi sejtjének más és más célja, funkciója van, ami nélkül képtelenek lennének működni. Ha egy sejt céltalanul lődörög benned, az előbb-utóbb elpusztul, vagy degeneratívvá válhat. Ahogy kint, úgy bent: te sem vagy képes optimálisan működni a hétköznapokban, de elindulni sem célok nélkül. Jól megfogalmazott célokra és időnként bizony gondolkodásbeli váltásokra, a régi sémáid felülírására van szükséged ahhoz, hogy fizikailag és mentálisan is meg tudd valósítani azt, amire teremtettél. Még a gyógyulást is. Neked vannak-e ilyen konkrétan megfogalmazott céljaid, amelyek mentén haladni tudsz? Mikor írtad össze őket utoljára? Végy elő papírt-tollat, szánj egy fél órát erre önmagadért a mai nap során.