Az ételallergiák és -érzékenységek világviszonylatban egyre többek életét keserítik különféle, szerteágazó tünetekkel. Bár meglehetősen bizarr dolog ilyet mondani, de ha már választani lehet, tulajdonképpen azzal jársz a legjobban, ha nem ételérzékenységed, hanem allergiád van. Mindjárt el is mondom, miért.
Amikor allergiás vagy valamire, az immunrendszered bizonyos ételekben lévő fehérjékre ad választ. Méghozzá azonnalit és meglehetősen ütőset. Ezeknek a válaszoknak a legfontosabb ismérve, hogy mintegy 80%-ban meglehetősen gyorsak és intenzív lefolyásúak, mert egy pörgő immunrendszer aztán tényleg nem fog ezen sokat cicózni. Az ételallergiák leggyakoribb kiváltói a magvak, csonthéjasok, a tojás, a földimogyoró, a gabonafélék, a halak és tengeri herkentyűk, illetve a szója és az egyéb hüvelyesek is lehetnek.
Jó hír, hogy a gyerekkori allergiák egy része nyom nélkül eltűnhet felnőtt korra. A hajlamot azonban növelheti, nem csak a kora gyerekkorban adott antibiotikum, az egyes oltások, de az anya allergén táplálkozása a várandósság, illetve a szoptatás alatt, hogy a körülöttünk lévő, gyakorlatilag szinte megkerülhetetlen kemikáliákról már ne is beszéljünk.
Amikor tehát helyzet van és allergiás reakciót kiváltó ételt fogyasztasz (még akár a legparányibb mennyiségben is), az enyhe bőrpírtól kezdve, a csalánkiütésen, viszketésen, orrfolyáson és, -duguláson át, a tüsszögésig, hasmenésig és hányingerig sok minden előfordulhat rövid időn belül, még akár nyelési vagy légzési nehézség is, mely utóbbi viszont már sürgősségi ellátást igényel. Ez pedig nyilván nem segít abban, hogy úgy érezd: te most éppen jobban jártál.
A laborvizsgálatok során az egyes allergiákra az IgE tesztek tudnak fényt deríteni. Érthető és jogos, hogy amint rájössz, mi okozta számodra a kellemetlen tüneteket, villámgyorsan igyekszel azt száműzni az étrendedből. Tudnod kell ugyanakkor, hogy a diéta során az ellenanyagok is eltűnnek a véredből, így aztán az ezekre az ételekre adott allergiás reakciót sem lehet ilyenkor már teljes bizonyossággal kimutatni. De lássuk be, ez téged már nem zavar: az allergént fülön csípted, a tünetek pedig megszűntek.
De mi a helyzet az ételérzékenységekkel? Ezeknek a felkutatására IgG tesztet szoktak végezni. Azt már valószínűleg tudod, hogy az immunrendszered legfontosabb feladata, hogy megkülönböztesse a saját szöveteidet az idegen szövetektől és amíg nem fogod kegyetlen túlórára, addig ezt a feladatot tökéletesen ellátja. (A gondok akkor kezdődnek, amikor kifárad az immunrendszered és ezáltal megbízhatatlanná válik, ami az autoimmun állapotok melegágya.)
Tehát miközben az immunrendszered végzi a dolgát, ezen természetes folyamat során az élelmiszerekből származó idegen szövetek, élelmiszer-antigének ellen immunoglobulin-G (IgG) termelődik. Ilyenkor antigén/antitest-komplexek jönnek létre: ezeket a csomagokat immunkomplexeknek hívjuk. Az immunkomplexek nem túl barátságos fickók: gyulladást generálnak a szervezetben, illetve fenntartják ezt a gyulladást, amit úgy képzelj el, mintha egy folyamatos harcot vívnál gyakorlatilag bárkivel, aki arra jár. (Rémlik a Gyalog-galopp?) Ez a küzdelem már nem csekély belső stresszforrást jelent számodra, ami mérhető a véredből és ilyenkor egyúttal az is megállapítható, hogy mely élelmiszerek indítják el nálad a lavinát.
A legfontosabb különbség azonban az érzékenység és az allergia között, hogy ételérzékenység esetén a szervezeted nem ad azonnali választ, hogy figyelmeztessen, hanem komótosan kivár. Így az általad elfogyasztott ebéd után még akár 72 órán belül is jelentkezhetnek különféle, szerteágazó és rejtélyes tünetek. Ezért is nehéz ilyenkor megállapítani, szemben az allergiákkal, hogy voltaképpen mi is okozta a galibát. A vasárnapi csokitorta, esetleg a tegnapelőtt délutáni, sebtiben bekapott gyorskaja vagy a reggeli banánturmix?
Meglehet, hogy máris kisebb-nagyobb emésztőrendszeri tünetekkel küzdesz, mint például a folyamatos székrekedés, esetleg hasmenés, ismeretlen eredetű hasfájás, vagy már diagnosztizált betegségekkel, mint az IBS, a Crohn vagy fekélyes vastagbélgyulladás. Az is lehet, hogy a tünetek az idegrendszerednél jelentkeznek: migrén, ADD/ADHD, depresszió, epilepszia, esetleg álmatlanság vagy krónikus kimerültség formájában, de ezt aztán már végképp nem tudod összekötni az étrendeddel. A képet bonyolítja, hogy az ízületi gyulladás, a különféle bőrproblémák, az endokrin-, az urológiai vagy nőgyógyászati területek krónikus betegségei is mind-mind ugyanezen tőről fakadhatnak.
Az ételérzékenységről ráadásul sokszor azt sem lehet megállapítani, hogy kiváltó ok vagy már következmény, esetleg mindkettő. Mivel ezek az állapotok a beleknél, illetve az úgynevezett kefeszegélynél, a bélbolyhokon kezdődnek, a folyamat során romlik a kefeszegély enzimkiválasztó képessége és bizonyos cukrok és enzimek lebontása is problémássá válik. Amikor pedig a szervezeted által leadott első vészjelzéseket nem tudod beazonosítani, és továbbra is fogyasztod a tüneteidet kiváltó ételeket, következő folyamat indulhat el:
- elhalnak, elsorvadnak a bélbolyhok,
- a vérerek fala, illetve a nyirokerek is károsodhatnak,
- romlik a zsírfelszívás
- és kevesebb enterocitád (vagyis bélfal sejted) lesz, ami gyengülő immunrendszert eredményez, mígnem a teljes emésztőrendszered gyulladásba kerülhet.
Mindezek nyomán további ételérzékenységek alakulhatnak ki, szabad utat engedve a bélrendszeredben lévő patogéneknek, amelyek gátlástalanul igyekeznek meghódítani maguknak a teljes terepet, többek között kórosan áteresztő bél szindrómához, diszbiózishoz vezetve.
A megoldás időigényes, ám megéri a fáradságot, hiszen az étrended és az életmód pilléreid következetes rendezésével a saját kezedbe tudod venni az egészségfejlesztésedet. Ebben tudok neked segíteni V.Á.L.T.S.® Funkcionális életmód mentorként személyre szabott Életmód programommal.