Mi is az a boldogság?
Költők, írók, művészek kutatják a titkát évszázadok óta, én azonban most nem erről szeretnék neked beszélni, hanem a boldogság, illetve az öröm biológiai hátteréről, ezzel is segítve téged, hogy megértsd saját érzelmi működésedet, illetve azt, hogy mindezt milyen szempontok és életmódbeli történések befolyásolják.
A kutatások szerint létezik az agyadban egy olyan terület, amit „boldogságközpontnak” is nevezhetünk. Ennek működésében nagy szerepet játszik egy dopamin nevű neurotranszmitter, amit emiatt – a szerotonin mellett – szintén boldogsághormonnak neveznek. Ez az elnevezés valószínűleg nem ismeretlen számodra.
Az érzelmi életedért és reakcióidért felelős agyterületeken felszabaduló dopamin tehát jóleső elégedettségérzetet okoz neked, illetve egyfajta örömérzést vált ki belőled, amely ezt követően több más, erre a jelre érzékeny ideghálózataidra is hatással van. Persze nyilván nem elemzed ezt minden egyes alkalommal, egész egyszerűen ilyenkor elégedettséget, nyugalmat érzel.
Az így kialakuló közvetlen örömérzés azonban igencsak különbözik a valódi boldogságtól. A boldogság érzéséhez ugyanis a múltban elraktározott örömérzéssel vagy múltbeli boldogságérzéssel összekötött emlékképek is szükségesek, vagy a jövőben várható örömteljes lét ígérete, esetleg a boldogság perspektívája is elengedhetetlen.
Mindannyiszor, amikor pillanatnyi érzéki örömöket élsz meg, példának okáért finom ételeket eszel, a nyelveden lévő ízérzékelő sejteken át az inger továbbfut és az úgynevezett limbikus rendszerben villámgyorsan dopamint és szerotonint szabadít fel.
Az így tovagyűrűző folyamat ezzel jórészt azt a célt is szolgálja, hogy újra és újra ismétlődő vágy keletkezzen benned az apró örömök mentén létrejövő boldogság elérésére és azért, hogy egyél, ami, lássuk be, egyben a létfenntartás elemi feltétele is. Ha pedig itt már tartunk, egy másik érzéki vágyad, a szexualitásod is ilyenformán működik. Láthatod tehát, milyen csodálatosan is vagy megteremtve. Az agyad a saját léted fenntartását, a tovább élésedet egy igen masszív jutalmazási rendszerrel kapcsolta össze.
Az előbbiekben említett dopamin nevű neurotranszmitter megfelelő termelődése a stressz, a depresszió, a szorongás és a nyomukban járó krónikus betegségek leküzdésének egyik kulcsa. Érdemes tehát közelebbről is megvizsgálni.
A dopamin
A dopamin egy serkentő és gátló hormon is egyben, attól függően, hogy éppen melyik receptorhoz kapcsolódik. A tirozin nevű aminosavból származik. Alacsony szintje okozhatja az elégedettség érzés elvesztését, függőségeket, sóvárgást, erőszakra való hajlamot, alacsony libidót, gyenge figyelmet és elégtelen koncentrációt és depressziót is.
Ugyanakkor az olyan ételek, mint a cukor, telített zsírok és a finomított, ultrafeldolgozott ételek gátolják a megfelelő agyműködést és alacsony dopamin szintet okozhatnak. A koffeint, amely kezdetben felgyorsítja az ingerület átvitelt, és ideiglenesen feldobja a hangulatot, szintén ajánlatos elkerülni főként a depresszió és pánikbetegség esetén.
Aki már valaha is megtapasztalta a depresszió mély, kilátástalan, és sötét bugyrait, az pontosan tudja, hogy ilyenkor olyan távol áll tőle a boldog jövőkép perspektívája, mint teszemazt Magyarországtól Új-Zéland.
Szerencsére azonban már a boldogság egykor általad elraktározott és kellemes érzéseket kiváltó emlékképei – és a ragyogó jövő várakozásai is – nagy mennyiségben képesek dopamint felszabadítani a limbikus rendszeredben, ezzel segítve elő boldogságod fenntartását.
Dopamin és szerelem
Akik estek már szerelembe megtapasztalhatták, hogy valami ilyenkor pozitív irányba megváltozik bennük. Jobb lesz a kedvük, több energiával rendelkeznek, minden szebbnek tűnik, új értelmet nyer és maga az élet is egyszerűen szebb lesz. Ez egyfajta eufórikus állapot, melyet az amfetamin rokonai, a dopamin és a feniletilamin idézik elő. A dopamin megemelkedett szintje lehet a felelős az ilyenkor (többnyire) téves képzetekért is, miszerint a szerelmünk tárgya a legszebb nő, illetve a legvonzóbb férfi aki a világon valaha élt.
Az alkohol és a dopamin
Azt már tudod, hogy az eufóriás állapot az előidézésében a dopamin rendszer játszik fontos szerepet. Egy bizonyos dopaminerg pályának alapvető szerepe van az addiktív szerek megerősítő és jutalmazó hatásának a kialakulásában. Az italfogyasztás után kialakuló magas acetaldehid-szint fokozza a szabadgyök képzésen keresztül a szervkárosodás rizikóját, megváltoztatja a neurotranszmitterek anyagcseréjét, miközben fontos szerepet játszik az addikció, a tolerancia és a mentális károsodások kialakulásában. Az alkohol nem csak a dopamint befolyásolja, hanem a szerotonin és a noradrenalin anyagcseréjét is, ami további, negatív hatással lehetaz érzelmi állapotodra.
A súlyos dopaminszint-csökkenés egyik ára a Parkinson-kór
A Parkinson kór elsősorban mozgászavarral járó megbetegedés, mostanában már az autoimmun állapotok közé sorolják. Általában az öregkor betegségeként tartják számon, de az utóbbi években az átlagéletkor egyre korábbi szakaszában ütik fel fejüket az első tünetek. Előfordulása az életkorral nő, férfiakon nagyjából másfélszer gyakoribb, mint nőkön. A dopamin csökkent termelése okozza, amely a dopamin termelő sejtek fokozatos pusztulása miatt jön létre. Emiatt romlik a mozgás szabályozó képessége, miközben a mindennapi élet tevékenységei egyre korlátozottabbá válnak. A tünetek megjelenésekor az agy dopamin szintje már csak alig 20%-a a normálisnak. A dopamin szint csökkenésével a többi ingerületátvivő fehérje anyagcseréjének egyensúlya is egyénenként különböző mértékben felborul, mely a mozgászavar mellett egyéb változatos tüneteket okoz.
Nem egyszerű meghatározni a dopamin termelő sejtek pusztulását kiváltó pontos okot A genetikai hajlam talaján komplex környezeti ártalmak együtthatására kezdődik el a sejtpusztulás, melynek üteme egyéni. Itt is igaz az a megállapítás, hogy bár vannak örökletes tényezők, a „ravaszt” az életmód és az epigenetikai tényezők húzzák meg minden esetben.
Bár a Parkinson kór már a valóban súlyos dopaminszint csökkenés eredménye, korántsem minden dopaminszint csökkenés szükségszerű kimenetele. Érdemes azonban minél hamarabb felismerned és kezelned a kezdeti jeleket, hogy megőrizhesd mentális, illetve testi egészséged. A szerotonin-, és dopaminszint csökkenése által okozott tünetei közé tartozik
- az étvágyad változása,
- a libidózavarok,
- depresszió, hangulatingadozás,
- édes, illetve pörgető ételek, italok utáni sóvárgás,
- mentális szinten jelentkező erőszakra, agresszióra vagy dühre való hajlam,
- valamint a motivációd csökkenése.
Az általam tanított életmódstratégiák segítségével ezeket a tüneteket meg lehet állítani, illetve vissza lehet fordítani, így megszabadulva az életünket sokszor jelentősen megkeserítő állapotoktól. A V.Á.L.T.S pillérek mentén lépésről lépésre tanulhatod meg ezeket a stratégiákat, hogy ne csak a pillanatnyi örömöket élvezd, hanem egyre gyakrabban át tudd élni a boldogság csodáját.
Ezek az életmód-pillérek:
- V, mint a valódi, tápláló és gyulladáscsökkentő ételek,
- Á, mint „álmodj szépeket”, azaz az alvásrendezés és alváshigiénia,
- L, mint létfontosságú mikrotápanyagok megfelelő bevitele
- T, mint testedzés, amely figyelembe veszi aktuális állapotod és igényeid
- S, mint stresszkezelés, amely gyakran az életmódváltoztatásod alapja.