Észrevetted már, hogy egyes ételek után puffadtabb, fáradékonyabb vagy, esetleg nehezebben koncentrálsz? A mindennapi ételeink között sok olyan tápláló alapanyag van, amely – ha nem megfelelően készíted elő – nemcsak, hogy kevésbé hasznos, de még gyulladást is kiválthat a szervezetedben.
Ha bélrendszered regenerációra szorul, különösen fontos, hogy azok az ételek, amelyeket magadhoz veszel, ne okozzanak további gyulladásokat a szervezetedben. A zöldségféléket például lehetőség szerint minél tisztább forrásból szerezd be: piacról, termelőktől, gazdálkodóktól, vagy ha igazán szerencsés vagy, a saját biokertedből. Persze, ha városban élsz, a nagyobb áruházak polcain is találsz most már jócskán bio alapanyagokat. Ha a húsok, halak, belsőségek is szabadon tartott, legeltetett forrásból kerülnek a konyhádba, még egy lépést tettél arrafelé, hogy a táplálékod legyen az orvosságod.
De mi a helyzet a többi, egyébként igen fontos alapanyaggal?
Akadnak olyan, meglehetősen tápanyagdús, számos vitamint és ásványi anyagot tartalmazó ételek, melyek természetes toxinokat, úgynevezett antitápanyagokat tartalmaznak. Az antitápanyagokról már írtam a blogon, többször is, itt és itt olvashatsz róluk. Ezek a toxinok olyan vegyületek, melyek az adott növényt védik a kór- és károkozók ellen, ugyanakkor ha elfogyasztod őket, a fontos mikrotápanyagok felvételét vagy felszívódását is gátolhatják a bélrendszeredben. Leggyakrabban a gabonákban, álgabonákban, csonthéjasokban, hüvelyesekben és diófélékben fordulnak elő.
Ezeknek az ételeknek a toxintartalmát megfelelő előkészítéssel tudod úgy minimalizálni, hogy a funkcionális étrendbe is beilleszthetőek legyenek. Előkészítheted őket áztatással, csíráztatással vagy hosszú főzéssel és mindezen konyhatechnológiai eljárások együttes alkalmazásával is.
A magvakat és csonthéjasokat általában áztatni kell, majd sütőben, nyitott sütőajtónál, alacsony hőfokon (vagy még jobb, napon) szárítani. Előkészítésnél mindig figyelj arra, hogy a szárítás valóban teljes legyen, így hosszabb ideig eláll majd egy befőttes üvegben.
Mert azt ugye, mondanom sem kell, hogy a magvakból, csonthéjasokból naponta egy maroknyi is elég. (Kivéve a magas szeléntartalmú paradiót, amiből napi 2 szem csupán az ajánlott adag.)
Egy kis praktika: a mandula áztatás után, nedvesen, könnyedén megszabadítható a barna héjától, szinte kicsusszan belőle a mag. Szárítás után viszont már igen nagy vele a macera.
Ebben a táblázatban összefoglaltam neked, melyik alapanyag miféle előkészítést igényel:
| Magféle | Áztatás | Csíráztatás |
| pekándió és mandula | 8 óra | nem szükséges |
| dió | 8-24 óra* | nem szükséges |
| tökmag, szezámmag és napraforgómag | 8 óra | 1 nap |
| A fenyőmagot, pisztáciát, paradiót, kesudiót és makadámiát nem szükséges áztatni. | ||
| Gabonák, álgabonák | Áztatás | Csíráztatás |
| rozs, tönköly, kukorica, zab | 8 óra | 2-3 nap |
| hajdina | 15 perc | 1-3 nap |
| quinoa, köles, árpa | 8 óra | 1 nap |
| rizs | 8 óra | 3-5 nap |
| kendermag | nem szükséges | 2-5 nap |
| lenmag | 8 óra | nem szükséges |
| lucerna | 8 óra | 4-6 nap |
*Egyéni érzékenység függvényében akár egy napon át is áztatható.
Hüvelyesek
A babfélék, a csicseriborsó, a szója, illetve a lencse előkészítése már hosszabb időt, nagyobb odafigyelést igényel. Ezeket célszerű legalább egy éjszakán keresztül áztatnod, de ha az áztatóvízhez szódabikarbónát adsz, kicsit meg is gyorsíthatod ezt a folyamatot. Én mostanában, ha babot készítek, ecetet adok az áztatóvízhez, ezzel a technikával is kiválóan működik.
Ha hosszabb ideig áztatod (esetleg 2-3 napon keresztül csíráztatni szeretnéd őket, ami még jobban lecsökkenti a szaponin- és lektintartalmukat), akkor érdemes hat óránként cserélned rajtuk az áztatóvizet, jól átmosva. Az áztatás végén egy alapos öblítés és legalább fél óra – egyes babfélék esetében hosszabb ideig tartó – főzéssel készítsd el.
Megteheted azt is, hogy tejsavas erjesztéssel fermentálod őket – a szójából így készül a tempeh például.
Próbáld ki ezeket az egyszerű előkészítési lépéseket, hogy az étkezéseid valóban gyulladáscsökkentők és tápanyagban gazdagok legyenek – és így talán a puffadásnak is búcsút inthetsz.