A vízben oldódó vitaminok közül a C-vitaminon kívül talán a legismertebbek a B-vitaminok. Többféle B-vitamint különböztetünk meg, így például a B1-vitamint (tiamint), a B2-vitaminként ismert riboflavint, a B3-vitamint (niacint), a B5-vitamint (vagyis a pantoténsavat), a B6-vitamint (pyridoxint), illetve B12-vitamint, vagyis a kobalamint.

A B9-vitamint, amelynek nem csak a sejtosztódásban, de egyes tápanyagok szervezetedbe való beépülésében is fontos szerepe van, főként a kismamák számára ajánlják az orvosok folsavként, mivel az első trimeszter során ez segíti az idegcső-elzáródási rendellenességek megelőzését, a sejtosztódást, valamint a DNS- és az RNS-szintézist, koenzimként. Jelentősége nem elhanyagolható, hiszen a DNS-metilezés folyamatában előforduló zavarok következménye akár rákos megbetegedés is lehet. A már meglévő folsavhiány vezető tüneteként jellemzően vérszegénység, fáradékonyság lép fel.

Mielőtt azonban elkezdenél rohamtempóban folsavat szedni, mindenekelőtt érdemes tisztázni,  hogy a B9-vitamin biológiailag aktív, szerves formája a folát. Vagyis ez az a formátum, amely hozzájárul nem csupán az agyad és az emésztőrendszered optimális működéséhez, de a vérsejtjeid termelődéséhez is.

Amikor megfelelő a gyomorsavműködésed, számos tápanyag gond nélkül felszívódik az emésztőrendszeredben, ideértve a B12-vitamint, a C-vitamint, a vasat, a kalciumot, a magnéziumot, a cink bizonyos formáit és természetesen a folsavat is. Ha azonban a gyomorsavtermelésed elégtelen, annak nem csupán az emésztésed látja kárát különféle, szerteágazó tünetek kíséretében, de ezekből a mikrotápanyagokból is jelentős deficited lehet,  dacára az akár megadózisban történő, kívülről való pótlásnak.

A foláthiányra számos tényező hajlamosíthat, így például

  • az egyoldalú, tápanyagszegény táplálkozási szokások, ideértve az ultrafeldolgozott ételek fogyasztását,
  • a hosszútávú alkoholfogyasztás és a dohányzás,
  • egyes máj- és vesebetegségek,
  • különféle belső sérülések miatti szövetkárosodás,
  • már kialakult gyulladásos bélbetegségek,
  • megnövekedett homocisztein szint,
  • és a fogamzásgátlók, epilepsziás gyógyszerek, vény nélkül kapható vagy receptre felírt gyulladáscsökkentők használata.

Akadnak olyan funkcionális laborértékek, amelyek már idejekorán utalhatnak a foláthiányra, így például a funkcionálisan magas MCV paraméter (ami a vörösvértestek átlagos térfogatát mutatja meg) és a magas RDW értékek (melyek a vörösvértest elosztási arányát jelölik a vérképedben) is összefüggésbe hozhatók a B12-, illetve foláthiányos vérszegénységgel. Kevesen tudják, hogy ugyanez a funkcionálisan magas RDW érték a gluténérzékenység egyik korai jele is lehet. B12- vagy foláthiány előfordulhat a funkcionálisan alacsony húgysav és hemoglobinszint, de funkcionálisan emelkedett MCH (ez a hemoglobin átlagos tömegét jelöli a vörösvértestekben), MCHC (a vörösvértestek hemoglobin-koncentrációja) és LDH-értékek hátterében is. A különböző bőrgyógyászati problémák esetén is érdemes gyanakodnod a szelén, a cink és a B12 hiány mellett a megbújó foláthiányra is.

Egy kis kitérő, ám az egészséged szempontjából annál fontosabb: a szervezetedben lévő folát mennyisége az éjszakai pihenésedet is befolyásolja. A melatonin hormon előanyaga ugyanis, az L-tryptophan, melynek 5HTP-vé alakulásához folsav (folát), valamint C-vitamin is szükséges. (Ha van folát a szervezetedben és az átalakulás megtörtént, további B6-vitamin és cink segítségével fog majd szerotonin, majd az alvást támogató melatonin hormon létrejönni.)

Mint említettem, a folsav nem hasznosul biológiailag, ez egy szintetikus forma, amit többek között a kommersz multivitaminokban, vitaminokkal dúsított élelmiszerekben, például a gabonapelyhekben is megtalálhatsz, ahogy ezt a dobozokon is büszkén és nagy betűkkel hirdetik.

A probléma ezzel sajnos az, hogy a felhalmozódása, amennyiben nem konvertálódik a szervezetedben foláttá, igen alattomos tud lenni. Képes ugyanis maszkírozni a B12-hiányt, miközben még immungátló hatással is bír. Ilyen esetekben fokozott szükséged van az étrendi folátbevitelre, illetve funkcionális folátkiegészítésre, ugyanis a szervezeted nem csupán nem tudja hasznosítani a szintetikus folsavat, de még káros is számára, amennyiben egy belső, krónikus stresszt is eredményez. Ha kismama vagy, azt is tudnod kell, hogy a nem konvertálódó folsav értelemszerűen a placentán sem fog átjutni a magzathoz.

De mikor nem tud átalakulni a folsav foláttá? Létezik egy bizonyos MTHFR génmutáció, melyet az emberek mintegy 35-53%-a hordoz. Ez a génmutáció akadályozza meg az átalakulást. Ha ki akarod deríteni, te vajon hordozod-e ezt a génmutációt, egy DNS teszttel, vérből megállapítható. Én azonban azt javaslom,  drága tesztelés helyett inkább törekedj az aktív forma bevitelére.

Az aktív folát  kiegészítőként való alkalmazására a funkcionális ajánlások szerint az 5-MTHF, L-5-metil-tetrahidrofolát, illetve L-metilfolát metafolin javasolt. Célszerű nem a kommersz multivitaminokat szedned, mivel azokban sokszor sem a mikrotápanyagok aránya, sem pedig a formátuma nem megfelelő, ami igaz a B9-vitaminra is.

Életmód mentorként ugyanakkor azt mondom, egyszerűbb megelőzni a gondokat. Kiegészítők helyett inkább a természetes tápanyagokat részesítsd előnyben, hiszen természetes formájában, folátként tudod majd ezekből magadhoz venni a B9-vitamint.

A folát a latin follium szóból származik, aminek jelentése levél. Ennek megfelelően az egyik legoptimálisabb természetes folátbeviteli forrást a leveles zöldségek adják: a különféle kel- és káposztafélék, a spenót, a római saláta, de nagy foláttartalma van a brokkolinak, a karfiolnak és a spárgának is.

Az erjesztett, fermentált élelmiszerek és a csíráztatott hüvelyesek is kiváló alternatívát jelentenek, ugyanakkor a citrusfélék és a bogyós gyümölcsök fogyasztásával is optimálisan hasznosuló természetes folátot tudsz magadhoz venni.