Szép kis hármas. De vajon tudod-e, mi a hasonlóság köztük?
A válasz roppant egyszerű: egyikük szervezete sem képes C-vitamint előállítani. Bár kétségkívül a fent említett két állatnak (és jónéhány majomfajnak például), valamint az embernek is minden adottsága meglenne ahhoz, hogy ezt megtegye, a folyamatot elindító GULO gén az evolúció során valamikor mutálódott és kikapcsolt. Márpedig ha ez a génünk nincs aktív állapotban, a C-vitamin előállításához szükséges enzim sem fog termelődni. A legtöbb állat ugyanis, amely rendelkezik működő GULO génnel, a felvett glükózt alakítja át aszkorbinsavvá több lépésben.
A megoldás – mint oly sokszor az adaptáció során – a táplálkozásban rejlett, hiszen bőségesen volt C-vitamin forrás. Friss zöldségek, citrusok, paradicsom, paprika, káposztafélék, brokkoli…
Ha másra nincs lehetőséged, az olcsón hozzáférhető aszkorbinsavat javaslom. A javasolt NRV (80-100 mg) hiányállapotok megelőzésére is szolgál, bizonyos esetekben azonban ennél magasabb bevitelre is szükséged lehet, különösen akkor, ha netán dohányzol vagy krónikus gyulladásban vagy érintett.
Toxikus túladagolás nehezen fordul elő*, mert a felesleges C-vitamin vizelettel ürül, nem tárolja a szervezet. Azonban a túlzott bevitelnek lehetnek kellemetlen következményei, pl. hasmenés, gyomorpanaszok vagy vesekő-képződés. Egészséges felnőtt esetén megfelelő étrendi bevitel mellett 200 mg/nap tekinthető élettanilag optimális tartománynak, azonban fokozott oxidatív stressz, akut fertőzés vagy extrém fizikai igénybevétel esetén akár 2000-2600 mg/nap pótlás is indokolt lehet.
*Az átadott információk kizárólag tájékoztató jellegűek. Nem szolgálnak arra, hogy diagnosztizáljanak vagy kezeljenek bármilyen betegséget vagy állapotot. Vas túltengés esetén mindenképp javasolt az orvosoddal konzultálnod, ugyanis a C-vitamin fokozza a nem-hem vas felszívódását – ugyanakkor a húsban lévő hem-vas felszívódására nincs különösebb hatással.