A teljes felelősségvállalás felé hosszú út vezet. Motivációt számos helyről és embertől kaphatsz, a következő lépéseket azonban neked, magadnak kell megtenned:
Tedd tökéletessé (vagy legalábbis a tőled telhető legjobbá) a kimondott szavaidat. A MINDIG és a SOHA szavakat helyettesítsd olyan pozitív kifejezésekkel, melyeket az adott pillanatban leginkább igaznak érzel. Sokat segíthet ebben, ha így kezded a mondataidat: „Azt az érzést/gondolatot választom, hogy…”, „Itt és most, amikor úton vagyok, ebbe az irányba haladok…”
Ugye, te is ismered a viccet a sündisznóról és a létráról? Ahelyett, hogy megpróbálnád kitalálni mások gondolatait és teljes, általad elképzelt párbeszédeket zongoráznál le magadban, inkább kérdezz. Ha elmondja neked a másik, mit gondol, azzal már tudsz kezdeni valamit. Ha nem mondja el, akkor nincs vele dolgod, ne fecsérelj rá időt. Máris haladhatsz tovább.
Mindig az a fontos, hogy TE mit gondolsz. Az adott dologról, önmagadról, másokról. Kizárólag ezen fogsz tudni változtatni.
Tegyél meg mindent, ami tőled telik. Ez lehet, hogy adott pillanatban mások számára csak egy parányi lépésnek fog tűnni, de nem ez számít. Ha épp annyi telt tőled, hogy rámosolyogtál valakire, akkor pontosan ez volt az, amire a világnak aznap szüksége volt.
A felismert paradigmáidat, rögzült hitrendszereidet írd felül újabb gondolatokkal. Nem kell, hogy ez a gondolat tökéletes legyen. Csak válassz egy jobb gondolatot. Mindig van ilyen.
Tartsd távol magadtól a gúnyt és az ítélkezést. Önmagaddal szemben is. Tapasztalatból mondom, mert dolgom van vele: ez sokszor a legnehezebb.
Vezess hálanaplót. Mindig van miért hálásnak lenni. Ha másért nem, hát azért, hogy élsz, lélegzel, van, akit szerethetsz és akad, aki téged is szeret.
Ne okold se a körülményeket, se önmagad, sem másokat mindazért, ami a múltban történt. Ezzel épp azt az erődet adod fel, amivel itt és most változtatni tudsz.
Mert minden erőd megvan hozzá, ebben biztos lehetsz. Csodás lehetőségek rejlenek benned.