Volt már veled úgy, hogy teljesen ébernek tűntél ugyan (legalábbis te azt hitted), ám mégis kevéssé tudtál koncentrálni mindarra, ami körülötted történt? Az agyadnak egy bizonyos része valószínűleg kétségbeesetten próbálta regenerálni magát menet közben, te pedig egy idő után felocsúdva kénytelen voltál visszakérdezni: „Mit is mondtál? Elismételnéd?”
Charles Czeisler, amerikai orvos az alváskutatás során felfedezett egy igen érdekes dolgot: amikor kialvatlanok vagyunk, az ébrenlét során is beállhat az úgynevezett lokális alvás, ami az agyunknak csak egy bizonyos területét érinti. Szerintem ez nem hangzik túl megnyugtatóan.
Mégis, mi lehet ennek az oka?
Az emberek átlagos alvásideje az elmúlt nyolcvan év során egy teljes órával csökkent. Ez bizony azt jelenti, hogy nagyszüleid, dédszüleid, dacára annak, hogy nem csupán hosszabb volt a munkaidejük, de a kényelmüket sem szolgálta az a számtalan dolog, ami a tiédet, egy év alatt 15 (!) nappal tudtak több időt fordítani alvásra, regenerálódásra, mint te.
Nem kevésbé megdöbbentő az a tény sem, hogy a gyerekek átlagos alvásideje még ennél is többel, naponta majdnem másfél órával lett ezidő alatt kevesebb. Ezt pedig többek között a koncentrációs képességünk is alaposan megsínyli. Talán mondanom sem kell, hogy az elmúlt évtizedekben megnövekedett figyelemzavaros állapotoknak valószínűleg igen nagy közük van ehhez.
Azt hiszem, ideje lenne nagyobb fókuszt helyezni a megfelelő időben történő, pihentető alvásra. Te mit teszel az alvástámogatásod érdekében?
(A fotón Pacsni kutya, amint éppen alapos figyelmet szentel a minőségi alvásnak.)