– Mi köze Mozartnak a patkányokhoz?
A kérdésre ezúttal a tudomány válaszol.
Történt ugyanis, hogy több, mint egy évtizeddel ezelőtt japán kutatók felismerték, hogy a zene hatással van a vér kalcium szintjére és a dopaminszintre is. Megfigyelték, hogy az agyba szállított kalcium serkenti a dopamin szintézist, ez pedig gátolja a szimpatikus (harcolj vagy fuss) idegrendszeri ág aktivitását, aminek következtében többek között a vérnyomás is csökken. Megvizsgálták tehát a zene hatását erre a biokémiai rendszerre.
Meglehetősen sajátságos módot választottak erre, amikor jónéhány 12 hetes hím patkányt zárt, hangszóróval felszerelt ketrecben helyeztek el. (Meglehet, hogy a nőstények jobban ódzkodtak ettől a kihívástól ) A rágcsáló delikvensek vérnyomását előzetesen többször is megmérték, majd átlagolták. A legpontosabb mérés érdekében, az agyi vérnyomás értékeket egy, az agykamrájukba ültetett kanülön keresztül, komputer segítségével regisztrálták.
Ezután Mozart egyik művét játszották nekik 120 percen keresztül, folyamatosan ismételve 18-20 órán át.
Kiderült, hogy a vérnyomásuk csökkenése mellett, a vérük kalcium szintje, valamint a dopaminszintjük is megemelkedett az agyuk egy bizonyos területén. Arra a következtetésre jutottak tehát a tudósok, hogy a zene az agyi dopaminszint emelkedést a kalciumion segítségével éri el, miáltal képes a hatékony vérnyomás csökkentésre is. Így jöttek rá arra, hogy a zene valamennyi olyan agyi betegségben hatékony lehet, ahol a dopamin szint sérült. Ilyen sérülés okozza egyébként a Parkinson-kór legismertebb tüneteit is. A Parkinsonban szenvedők kezelésekor a zeneterápia bizonyítottan képes a megmaradt idegsejtek dopaminszintjét megemelni, ezáltal javítva nem csak a betegek mozgás- és érzelmi funkcióit, de az életkedvüket is.
(Arról már nem szól a fáma, hogy a patkányok nem kaptak-e végül a majd’ egy teljes napnyi, folyamatos zenehallgatás után heveny mozartmérgezést…)