Amikor a koleszterinszintedről van szó, fontos megkülönböztetned az HDL és a LDL koleszterintet. Mindkettőre szükséged van természetesen, ám a HDL koleszterint hívják kettőjük közül a “jó koleszterinnek”, mert eltávolítja a véredből a felesleges koleszterint, amit a májadba juttat. De vajon miért nevezik „rossznak” az LDL koleszterint?
Ez a koleszterin egy olyan, meglehetősen alacsony sűrűségű lipoprotein, amely véredben az összkoleszterin mintegy 70%-át szállítja. Képzeld el, hogy ez a lipoprotein olyan, mint egy lomha, nehézkes fickó: lassan, komótosan mozog, ezért aztán hajlamos az oxidációra.
Ha magas az LDL- és az összkoleszterinszinted, az még szerencsére nem elegendő ok arra, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata fenyegessen. Ha azonban mindez gyulladással vagy hámszöveti károsodással is párosul, ott már meg kell szólalnia a vészcsengőnek. A rizikófaktorban ugyanis a már említett gyulladás a leginkább meghatározó. Az általam is követett funkcionális megoldás épp ezért minden esetben a gyulladás, (illetve az inzulinérzékenység) hatékony megcélzása.
Lássuk, mi az, amit magad is megtehetsz ezügyben:
- például, ha még nem tetted volna, fokozatosan hagyd el a feldolgozott ételeket (jótékony hatású lehet mondjuk egy mediterrán étrend követése is)
- feküdj le rendszeresen időben és pihenj legalább 7-8 órát minden nap
- keress olyan stresszkezelő technikákat, amelyek hosszú távon is követhetőek számodra
- kerüld a környezeti toxinokat, ideértve a mérgező kapcsolatokat is
- iktass be naponta valamennyi testmozgást.