A reggelik után most egy funkcionális ebédet hoztam. Valójában nem sokban különbözik egy teljesen átlagos, normális ebédtől. A zöldségek és a szénhidrát-fehérje aránya az, amit érdemes megfigyelni a tányéron, mert mentorként alapvetően nem fehérje, de nem is szénhidrát alapú étkezést preferálok.
A zöldségek ezúttal: párolt köményes lilakáposzta, párolt zöldbab és brokkoliszár, valamint sárgarépa – ezúttal nyersen, fermentált káposzta és vegyes zöldsaláta.
Keményítős szénhidrátként házi, legeltetett vajjal készült krumplipürét, fehérjeként pedig bőrös malac sültet ettem. A malacsült vígan elvolt a sütőben hajnaltól, a köményes párolt káposzta, és a párolt zöldségek pedig szinte egyszerre készültek el a krumplipürével.