Az epigenetika kifejezés nem annyira újkeletű, mint gondolnád. Még 1942-ben alkotta meg egy Conrad Waddington nevű úriember, mellesleg brit tudós – és ez most nem vicc. Az epigenetika amúgy meglehetősen tág fogalom. Ide tartozik többek között a környezeted, a gondolataid, a hiedelmeid, a téged körülvevő emberek, amelyek mind-mind befolyással bírnak a mentális és fizikai egészségedre.
Rendkívül izgalmas dolgokat olvasok mostanában ebben a témában (alkalomadtán majd ajánlót is írok hozzá a honlapomon). Sokszor hallhatjuk azt, hogy nincs mit tenni, már a nagyszüleim is cukorbetegek voltak, a szüleim aztán pláne, természetes hát, hogy rám is vár egy csinos kis IR, úgy harmincöt-negyven éves koromra. Nincs mit tenni, genetika. Hízékony mindenki a családban, szóval, magától értetődő, hogy én is. Ez van, értsd meg. Genetika.
Pedig egy dolog mára már bizonyos: az, hogy te milyen géneket örököltél a felmenőidtől, az esetek 95%-ban még korántsem határozza meg azt, hogy kivé-mivé fogsz válni, milyen egészséged (vagy épp milyen tüneteid) lesznek felnőtt korodban. Hallottál már a génexpresszióról? Nos, ez az a folyamat, melynek során az örökölt génjeid folyamatosan kölcsönhatásba lépnek a téged körülvevő környezettel, illetve azok hatásaival. Az életviteleddel, a táplálkozásoddal, a testmozgásoddal – vagy a nem mozgásoddal – a stresszhelyzeteiddel, az általános hangulatoddal, félelmeiddel, hogy így alkalmazkodjanak ahhoz, ami felé haladsz.
Figyelj, mert most másképp mondom mindezt: Az epigenetika nem csupán tudomány, hanem egyben remény is. Az a tény ugyanis, hogy a génjeid képesek reagálni a környezeti ingerekre, egyben azt is jelenti, hogy a mindennapi döntéseid hihetetlen nagy erővel bírnak. Az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás, a stressz hatékony kezelése, a pihentető, nyugodt alvás, sőt még a pozitív gondolkodás is képes benned átírni azt a „csomagot”, amit hajlamként örököltél.
Mit tennél ma másképp, ha tudnád, hogy ezzel átírhatod a jövődet?