Most, hogy pihentem, regenerálódtam, beszéljünk egy kicsit a konzisztens alvási időről. Magam is küzdök vele időről időre, mert valóban nem egyszerű menet a kialakítása. Szóval, ha újra és újra visszaesel, és a startvonalról kell ismét kezdened az időben – méghozzá közel azonos időpontokban! – való lefekvést, ráadásul az ébredéseidet is ehhez kell igazítanod, csak hivatkozz nyugodtan rám.
Merthogy velem is előfordul, pedig már évek óta igyekszem, hogy stabil villanyoltási időpontot tudjak belőni. Ez a kilenc óra lenne. Álmaimban. A valóság pedig? A háromnegyed tíz már esélyes. Ám elég csupán egy zaklatottabb nap vagy egy utazás, estébe nyúló beszélgetés, társasozás barátokkal, egy-egy színházi este és borulhat a rendszer.
Ilyen az élet, legtöbbünké nem kockás papírra íródik, vázlatpontokba szedve. Ugye?
Van azonban néhány dolog, ami nekem segít abban, hogy minél hamarabb visszataláljak az optimális ritmusba.
Az első nem más, mint a szigorú gépelhagyási idő. Nincs mese, (se chat, se Facebook, ha már itt tartunk). Javaslom, próbáld ki, hogy mindenféle telefont, kütyüt leteszel legkésőbb este nyolckor. Holnap pedig érkezem további, alvástámogató tippekkel.