Ma reggel, amikor a szokásos, ébredés utáni mocorgásomat végeztem a Pacsnikutyával való, reggeli egészségügyi séta előtt, az motoszkált a fejemben, amiről már régebben is beszéltem. Nevezetesen, hogy a testmozgásnak nem kell feltétlen órákig tartania, kötelező jelleggel leizzadva, kifáradva végezni azt. Sőt. Akik már a nyolcvanas években is legalább annyira fiatalok voltak, mint én, talán emlékeznek a hajdani Tv tornára – nekem még a műsor szövege-dallama is a fülemben van.
„Egy kicsi mozgás mindenkinek kell,
a karosszékből álljanak most fel!
Ez a kis torna néhány percen át,
ne tessék félni senkinek sem árt!”
Na, ki dúdolja velem? 😊
A hajdani Tv torna csaknem tizenhárom esztendőn át motiválta egyszerű mozdulatokkal a nézőket a napi aktivitásra, és megmutatta, hogy egy kis mozgás is elég lehet ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat. Érdekesség egyébként, hogy az akkori felmérések szerint elsősorban az idősebbek és a gyerekek végezték lelkesen a képernyők előtt a sportolók, olimpiai bajnokok által mutatott mozdulatokat.
Ha eddig nem tetted, szánd rá legalább azt az öt percet. Persze van némi mellékhatása, hiszen egy idő után könnyen úgy járhatsz vele, mint én. És azt veszed majd észre, hogy nélküle már nem is indulhat igazán jól a napod.
kép forrása: Retro! TV torna