Tavaly nyáron, frissen végezett funkcionális életmód mentorként, hatalmas elánnal fogtam a munkába. Ha lett volna a környéken néhány kóbor oroszlán, minden bizonnyal azokat is két vállra fektettem volna. Elsődleges célom az edukálás volt és mindmáig az, igyekszem tehát, ahol csak tehetem, tanítani, információt átadni.
Előfordult néhányszor, hogy meg kellett állnom, kicsit pihenni, töltődni ahhoz, hogy újból adni tudjak. Van az úgy, hogy amikor a saját igényeimet és jól-létemet tartom szem előtt, azzal tudok akkor és ott a legtöbbet segíteni. Utam során azt is megtanultam, hogy nem tudok (és nem is feladatom) mindenkinek segíteni. Azt hiszem, talán ezt belátnom volt a legnehezebb, bár a határaim megszabásával még kétségkívül akadnak kihívásaim.
Gyakran kérnek tőlem tanácsokat, ám mindig igyekszem hangsúlyozni, hogy nem tanácsadó, hanem szokásformáló életmód mentor vagyok, ennek megfelelő kompetenciákkal. Erről olvashatsz hamarosan.