Nemrégiben, amikor a vércukorháztartás támogatásának természetes stratégiáiról írtam és érintőlegesen megemlítettem a biofilmeket, azt a kérést kaptam, hogy írjak róla, illetve a felszámolásukról kicsit bővebben.
Ennek a kérésnek igyekszem a következő három napban eleget tenni, emészthetőbb részekre bontva.
A mikrobiomról, vagyis a mikrobáid összességéről, melyek születésedtől kezdve szimbiózisban élnek veled a bélrendszeredben, a bőrödön, illetve a nyálkahártyáidon, már hallhattál. Valószínűleg tudod azt is, hogy a hüvelyi úton világra jött csecsemők mikrobaközösségének alapjai az anyai hüvelyből származnak, míg a császárral született babák induló készlete az anyai bőrhöz hasonlít.
Aztán, ahogy cseperedünk, ez a kolónia alakul, formálódik, igencsak nagy a jövés-menés időnként a telepen. Újabb barátságos lakók érkeznek, akik vagy maradnak, vagy csak egy átmeneti rendrakásban segítenek. Persze megjelennek a rosszarcú érdeklődők is, ám ezek igyekeznek csendben meghúzni magukat, számuk is elenyésző. Hiszen ameddig a mikrobiom-közösséged jóféle lakói a topon vannak és együttesen felelnek a bélflórád eubiózisáért vagyis az egyensúlyi állapotáért, úgysem rúghatnak labdába.
Ha ezt a békés sürgölődést egy antibiotikum-támadás megszakítja, az meglehetősen nagy elhulláshoz, gyakran egész bakériumtörzsek kipusztulásához vezethet. Egy 7 napos antibiotikum kúra például akár két évre is kinyiffanthatja a jótékony törzsek tekintélyes részét. Ez persze egyénenként változhat, és függ az alkalmazott antibiotikum típusától is, de azért mégsem örömhír.
A helytelen táplálkozás, az élelmiszeripari adalékok, a tartósítószerek, a stressz, vagy a dohányzás miatt is kóros változásokon megy keresztül a bélflórád.
A védelmet ellátó telepesek számának megcsappanásával az addig óvatosan sunnyogó, barátságtalan mikroorganizmusok hirtelen pofátlan üzemmódba váltanak. Ez a színpadon látványos krónikus betegségek, gyulladásos bélbetegségek, IR és különféle mentális betegségek formájában nyilvánulhat meg. A backstageben pedig tovább folyik az ádáz szervezkedés.
A patogének „egységben az erő” felkiáltással bandákba tömörülnek és gusztustalan, nyálkás telepeket, biofilmeket alkotnak. Ezek a biofilmek aztán egyre nagyobbak és nagyobbak lesznek, ahogy összekapaszkodnak. Az ilyen struktúrák védik a kórokozókat mind az antibiotikumok, mind az immunrendszer támadása ellen, így a biofilmek rendkívül ellenállóvá válhatnak.
Hogy ebből a tömörülésből mi lesz és miért jó ez nekik, arról a következő bejegyzésben írok.