Az előző bejegyzésben arról olvashattál, hogy a valódi változás nem projekt, és nem is egy újabb teendőlista. Azt is tudod már, hogy a gyökeres átalakulás nem ott kezdődik, hogy mennyit mozogsz vagy mit eszel — hanem ott, hogy más szemmel kezdesz nézni önmagadra.
De van itt még valami.
Túl sokáig próbáltad már egyedül. Számos alkalommal kezdtél neki hatalmas elánnal, míg végül kifulladt az egész. Jobb esetben visszaálltál a startvonalra, rosszabb esetben pedig… na, jó, hát, ezt talán hagyjuk is. Szerintem tudod, miről beszélek. Túl sokszor érezted azt, hogy “már megint nem sikerült”. Nem csoda, ha elhitted: veled van a baj. Pedig nem így van. A baj az, hogy egyedül akartál megoldani valamit, amit nem egyedül kell megoldani.
A személyes mentorálás ezért más. Belátom, sokak számára szokatlan dolog az egy alkalmas tanácsadók és szakértők világában. Megkapom a tanácsot, hazamegyek vele és minden működni fog. Hát, nem teljesen.
Mentorként nem irányítalak, nem “megmondom a tutit” — hanem kísérlek. Veled megyek azon az úton, amin éppen jársz. Az akadályoknál is ott leszek. A visszaeséseknél is, mert az is benne van a pakliban. És amikor szükséged lenne rá, emlékeztetlek majd: miért indultál el.
Segítek, hogy ne csak a külső szokásaidat alakítsd át, hanem a belső mintáidat is meglásd, és át is írd őket. Mert ott dől el minden. A következő bejegyzésben pedig elmesélem, hogyan néz ki ez a közös munka a gyakorlatban — hogy lásd: nem csak szavakról van szó.
Addig is hadd kérjelek ma is egy apróságra: Figyeld meg, mikor akarsz mindent egyedül megoldani. És tedd fel magadnak a kérdést: Vajon mire lennél képes, ha ennek nem kellene így lennie?
Ha felkészültél, kattints.