Ez az időszak még igencsak az óriási fogadkozások, újrakezdések és a nagy elánnal végzett testedzések időszaka. Ilyenkor sokan lelkifurdalástól ösztökélve alaposan belecsapnak a lecsóba, igyekezvén behozni mindazt, amit az elmúlt hónapokban (vagy években – khm… ) elmulasztottak. Azonban ha túledzed magad, megeshet, hogy csakhamar krónikus fáradtsággal, netán depresszióval kell szembenézned, és fájdalom, nem lehet mindent a tavaszi fáradtságra kenni.
Miért történik mindez? Amikor magas intenzitású edzést végzel, az a szervezetedtől azonnali kortizolválaszt indukál. Rövid távon ez persze remekül fel fog pörgetni, azonban, ha túl gyakran jelentkezik, miközben nem az aktuális fizikai állapotodnak megfelelő mozgást végzel, ez extra stresszfaktort jelent a szervezeted számára. Márpedig erre semmi szükséged, hiszen ennek következtében előbb-utóbb a stressztűrő képességed is kimerül.
Ha edzés után jól érzed magad, azonban kicsivel később vagy másnapra már kiterülsz, mint a béka, akkor gyaníthatóan túledzetted magad. A következő tüneteknél mindig szólaljon meg nálad a vészcsengő és lassíts:
- állandó izomfájdalom
- fokozott nyugalmi pulzus
- fertőzésekkel szembeni érzékenység
- gyakori sérülések, balesetek
- ingerlékenység, depresszió
- motiválatlanság, álmatlanság
- étvágycsökkenés
- illetve tiszta izomból történő súlyvesztés (ami már katabolikus állapotot, vagyis szövetlebontást jelez)
Ne akarj tehát mindent gyorsan, egyszerre. Szeresd magad és hagyj időt a testednek a fejlődésre, változásra és a pihenésre is. Ahogy Jorge Bucay, argentin pszichoterapeuta és szerző mondta „Ha rövid időre is, néha nem árt megtorpanni, hátra nézni, nyugodtan áttekinteni a megtett utat, és talán – miért is ne? – örülni neki, hogy eljutottunk idáig.”