Életmódot és étrendet váltani nem könnyű, nem mindenki képes rá egyik napról a másikra. Hidd el, néhány évvel ezelőtt magam is küzdöttem vele, megértem, hogy gondot okozhat számodra, nem is akármekkorát. Túl azon, hogy a környezetednek is minduntalan magyaráznod kell, a nehezített pályán még ott leselkednek olyan biológiai folyamatok is, amelyekkel nem mindenkinek egyszerű megküzdenie.
Amikor hagyományos menzaétrendről térsz át egy toxinoktól mentes, valódi ételekben és tápanyagokban gazdag étrendre, gyakran jelentkeznek „elvonási tünetek”, holott elvileg már mindent megkap a szervezeted, amire szüksége van. Miért van ez mégis így?
Mert a glutén, és a már említett kazein, valamint a cukor által termelt morfium jellegű anyagok (mindenkinél más mértékben) stimulálhatják az agyadban lévő opioid receptorokat. Ezeknek a stimuláló összetevőknek az elvonása mentén jelentkezhetnek aztán az olyasféle elvonási tünetek, melyeket a „valaki vágjon hozzám egy csokit, de izibe!” mondattal tudnék talán a legszemléletesebben körülírni.
A korábbi, túlzott mennyiségű cukor és feldolgozott szénhidrát-fogyasztás a mikrobiomod eltolódását okozhatja. Ez pedig egyensúlytalanságot teremt a neurotranszmitterek termelődésében, ami szintén (akár) érzelmi függőségeket, sóvárgást tarthat fenn.
Bizonyos mikrotápanyaghiányok, mint például a D-vitamin, B-vitamin, a cink és az esszenciális zsírsavak hiánya hozzájárulhatnak az elvonási tünetekhez.
És a megoldás? Mindenkinél más. Azonban a legfontosabb: légy türelmes magadhoz, adj időt a változásra. Ha olvasod ezt a posztot, az első lépéseket már megtetted, Ha pedig egyszer elgyengülsz egy sütemény vagy torta láttán, jusson eszedbe az, hogy ez csupán egy alkalom volt, ami egyáltalán nem teszi semmissé mindazt, amit elértél. Rajtad múlik, hogy szokássá válik-e, vagy csupán egy alkalom marad.