Fogyasszunk rostot, rostot, rostot – de vajon milyet?
Az olyan vízoldékony rostok, mint a lenmag, a chimag, a hüvelyesek vagy a gabonafélék
- megkötik a vizet és zselés anyagot képeznek, ami jobb haladást tesz lehetővé a tápcsatornában, na minek? Igen, annak..
- táplálják a vastagbél jótékony bélbaktérium törzseit, gátolják a patogén flóra elszaporodását,
- szerepet játszanak a B és K vitaminok szintézisében
- megkötik a toxinokat és a máj által kiválasztott epekoleszterint, így azok szépen, menetrendszerűen a széklettel fognak távozni.
- lassítják a cukor bomlását, vércukor-stabilizálók (a vércukorproblémák hátterében állhat az elégtelen rostfogyasztás is)
A nem vízoldékony rostok, mint például a teljes értékű gabonák, a zöldlevelesek és a színes zöldségek, illetve a diófélék és a magvak
- nevükből adódóan nem szívják fel a vizet
- jórészt emésztetlenül távoznak, a széklet ballasztanyagaként segítik annak távozását
- nem táplálják a jótékony baktériumtörzseket, ugyanakkor hozzájárulnak a rendszeres bélmozgáshoz, vagyis a motilitáshoz.
Egy egészséges bélrendszer számára a rostok mindkét csoportja elengedhetetlen. Persze dőreség lenne azt tanácsolni, hogy a rostszegény életmódot hipp-hopp váltsd fel rostokban gazdag étrendre, fogyassz akár napi fél kiló nyers zöldséget hirtelen.
Egyrészt te sem nem néznél rám túl szépen, ha ilyesmit mondanék, másrészt ez a bélrendszeredet is jócskán megviselné, és az még csak a kisebbik gond lenne, hogy némiképp más élményeket tapasztalnál a fajansz környékén.
Ha változtatnál tehát, ne egyik pillanatról a másikra tedd. Legyél türelmes magadhoz.