Emlékszel még az adenozinra? (Ha nem, olvasd el a tegnapi bejegyzést! )
Talán feltűnt neked is, hogy az adenozin kicsit hasonlóképpen működik, mint a melatonin. Lássuk, mi is van itt a háttérben.
Az adenozin az ébrenlét során fokozatosan halmozódik fel az agyadban. Ahogy emelkedik a szintje, úgy nő a fáradtságérzeted, ez fogja segíteni az elalvást. Alvás közben aztán egyre kevesebb adenozin lesz a szervezetedben, így reggelre ismét friss leszel (jó esetben) és kezdődhet az egész előlről.
Melatonin egy, a tobozmirigy által termelt hormon, amelynek szintje sötétedés után emelkedik meg. Ő segít szabályozni a cirkadián ritmust, és elősegíti az elalvást. Reggel, a fény hatására, a melatoninszint csökken, a kortizolszinted pedig megemelkedik.
Adenozin tehát azt jelzi a szervezetednek, hogy mennyi ideje vagy ébren, és ha viszonylag régóta, akkor növeli a fáradtságérzeted. Közben a melatonin reagál a fényviszonyokra, ezzel segítve az elalvásodat a megfelelő időben. Ugye, milyen remekül vagyunk összerakva?
Bár az adenozin és a kortizol is különböző mechanizmusok szerint működnek, azért közvetett kapcsolat köztük is felfedezhető. Reggel ugyanis a kortizolszinted emelkedése segít eltávolítani a maradék adenozint is az agyadból.
Ezt a folyamatot azzal tudod a leghatékonyabban segíteni, ha reggel ébredés után minél hamarabb természetes fényre mész. A fény ugyanis fokozza a kortizoltermelést és segít szabályozni a cirkadián ritmust.
Most, hogy egy nagy ívvel eljutottunk a kávéfogyasztástól a cirkadián ritmusodig, akár ki is próbálhatod, hogyan hat rád, ha kicsit odafigyelsz a kávéfogyasztásod idejére.
Nem kell tökéletesnek lenni – apró változtatásokkal is hatalmas eredményeket érhetsz el.
Ha segítség kell hozzá, a csandi@csandimentor.com emailcímen is megtalálsz.