A kutatások szerint a fejünkben naponta akár 50-60000 gondolat is körvonalazódik. Ezeknek nagy része persze tudattalan, nem is feltétlen tudod nyakon csípni. A legtöbb ember gondolatainak mintegy 95%-a általában ugyanaz, mint ami az előző napon, vagy az azt megelőző napon volt. Körbe- körbe jár, és csak fecseg, fecseg, elaltatva csodálatosan kreatív, változásra és megújulásra kész, valódi énjüket.
Emiatt aztán ezek az emberek ugyanazon gondolatok mentén, hónapról hónapra éppen ugyanúgy élnek és tevékenykednek. Bármiféle apróságra, de még a fontos kérdésekre adott válaszaik is ugyanolyanok. Sablonemberek, sablongondolatok, sablonüzemmód.
Márpedig, ha egy teljes életet így élünk végig, bármiféle elképzelés nélkül (tehát képtelenül) a gondolataink megváltoztatására, az az életminőségünkre is rá fogja nyomni a bélyegét. Persze elcsendesíthetjük ilyenkor háborgó érzéseinket többféleképpen: ez vagyok én, ilyen vagyok, velem mindig ez történik, ez az én sorsom. Pedig akár tudatosíthatnánk is: nem szükséges a pillanatba dermednünk, a múltunk korántsem egyenlő a jövőnkkel.
Ahhoz, hogy kilépjünk ebből a sablonüzemmódból, elegendő lehet akár egy napi rendszerességgel, következetesen a reggeli rutinunkba épített pozitív önmegerősítés vagy jobb énünk képének vizualizálása. Csupán néhány perc azért, hogy elhidd: sokkal több és csodálatosabb vagy annál, mint amit múltad alapján gondolsz önmagadról.