Kalóriacsökkentésben utazol, felezed az ételadagokat? Bitang jó.
Hát, tudod, nem vagyok én semmi rossznak elrontója. Ha történetesen a fogyás az egyetlen célod, és egyébként a bélrendszeri egyensúlyod tökéletes, az optimális mikrotápanyagbevitelt is a te étkezéseidről mintázták, megteheted.
De emlékszel? A fogyás korántsem egyenlő az egészséggel. Ha ugyanabból a feldolgozott, tápanyagszegény ételből eszel kevesebbet, amitől eddig sem voltál épp kirobbanó formában — voltaképpen mitől várod a csodát?
Ha egy tápanyagszegény ételt felezel, mi marad? Fokozódó fáradtság, ingerlékenység. Lassuló anyagcsere. Tudom, hogy tényleg eleged van, vágnád a mérleget a fenébe, meg amúgy is vallásod tiltja, hogy ráállj. Megértelek, időnként az enyém is.
De már alig eszel – hát tényleg semmit nem lehet? -, azok a kilók mégsem mozdulnak. Pedig olyan szépen beírtad az applikációba. Aztán órákon át számolgattad, hogy hány kilokalóriával kell kevesebbet enned minden nap (már ameddig bírod cérnával) ahhoz, hogy azért igazából mozogni se kelljen túl sokat, de végre célt érj.
Amúgy azt tudtad, hogy a nyugalmi alapanyagcseréd is fokozatosan csökken, miközben a kalóriákat csökkented? No, hát, ennyit a számolgatásról. A helyzet az, hogy nagyon nem mindegy, mit választasz.
Napi 1500 kcal-ba is sok minden belefér:
- lehet ez minőségi éhezés,
- lassú haladás az inzulinrezisztencia felé,
- vagy sejtszintű táplálás.
És ez még mindig csak az, amit megeszel. Csak egy szelet a teljes képből. Te döntesz. Én pedig itt vagyok, hogy segítsek neked. Megsúgom: eszemben sincs kalóriát számláltatni veled.
Ja, hogy a fotó? Gondoltam, megmutatom, miféle csuda jószágok kötnek ki időnként errefelé. Ha tehát sikerült egészen a végéig elolvasnod ezt a bejegyzést, akkor bőnuszként azt is elmondom, hogy a képen az itáliai haditengerészet Palinuro nevű hajója horgonyoz, egyébként tökéletes rálátással a piazza Unità d’Italiara.