Az étkezéssel bevitt, krónikus gyulladást okozó és fenntartó toxinok utolsó, harmadik részét hoztam mára.
Glutén
A gluténtartalmú ételek fogyasztásakor a szervezetedben azonnal egy zonulin nevű fehérje szabadul fel, hogy a glutén ragasztóanyagát sebtiben feloldja. Sajnálatos módon ez az oldószer nem marad helyben: ha már ott van, a vékonybeled sejtkapcsoló struktúráit is megnyitja egyúttal. Persze egy egészséges bélrendszer regenerálódásra képes, úgy hat órán belül, ám nem minden esetben azonos hatékonysággal. A regeneráció nagyban függ az egészségi állapotodtól, a táplálkozásodtól és a bélflórád jelenlegi állapotától.
De képzeld csak el: az így megnyíló bélfaladon keresztül mind az esetlegesen az odabent tivornyázó patogén baktériumok, mind pedig a még emésztetlen fehérjerészecskék is a véráramodba kerülhetnek. Ez pedig meglehetősen randa gyulladást fog generálni egy idő után. Az immunrendszered ugyan felveszi ellenük a harcot, na de az ő türelme is véges. Egy idő után beint, aztán beszél össze-vissza. Ez történetesen abban nyilvánul meg, hogy a véráramodba kikerült fehérjéket tévesen azonosítja, ellenük pedig úgynevezett immumonoglobulinokat (IgG-t) termel. Ez talán ismerős lehet az ételérzékenységi tesztekből, bár kétségtelen, hogy az IgG jelenléte önmagában nem feltétlenül jelez valódi ételérzékenységet: akár egy természetes immunválasz része is lehet.
Azt mondtam az előbb, hogy uszkve hat órán belül regenerálódik a bélfalad. De mi van akkor, ha reggelire eszel egy kis kakaóscsigát, jó 3-4 óra múlva valami tésztafélét ebédelsz, aztán az esti pizzázás előtt még beugrasz a pékségbe… Minél többször fogyasztasz glutént és minél többször nyílik meg a bélfalad (vagy épp össze sem záródik), annál nagyobb gyulladást generál ez majd odabent, ha nem állítod meg a folyamatot. A gyulladás táptalaján aztán vígan megtelepszenek a gombás fertőzések és egyéb patogének, masszív biofilmeket képezve, amiről írtam már régebben.
Bár sokan gondolják és hirdetik, hogy a kovász semlegesíti a glutént, ez valójában nem így van. A sztoriból annyi igaz, hogy kovászolás során a hosszabb fermentáció enyhítheti a glutén hatásait, ezért az ilyen kenyerek bizonyos esetekben könnyebben emészthetőek lesznek. Ez persze nem jelenti azt, hogy uccu neki, mindenki, de azoknak, akik nem akarnak teljesen lemondani róla, tény, hogy jobb alternatíva lehet. Itt is, ahogy a tejnél – vagy épp a cukornál – egy meglehetősen addiktív tápanyagról beszélünk, ami, talán ezt mondanom sem kell, már közel sem ugyanaz, mint az Úr imájában emlegetett „mindennapi kenyér”. Az akkori gabonák azóta már jelentős módosuláson mentek keresztül, talán az alakor vagy a kamut az, ami még közel állhat hozzájuk.
Mi az, amit helyette fogyassz? Cseréld le a gluténtartalmú szénhidrátforrásaidat teljes értékű gluténmentes gabonákra (ilyen a teff, a hajdina, a cirok, a köles, vagy a quinoa), esetleg más szénhidrátokra, mint például a burgonya, a rizs, a zöldbanán, a tápióka vagy az édesburgonya. Látható, hogy bőven van választék a búzán kívül is.
Szója
Végezetül a szója bélflóra károsító hatásáról szeretnék beszélni. A szójafogyasztás a benne lévő fitoösztrogének, enzimgátlók és különféle antitápanyagok miatt igencsak rizikós, különösen, ha a bélrendszered már eleve gyulladt állapotban van. Ezek az összetevők nemcsak a bélflórát terhelhetik meg, de a fehérjebeépülés folyamatát is összezavarhatják.
Ha azonban mindenáron szeretnéd beépíteni az étrendedbe, az olyan, organikus, erjesztett formákat válaszd, mint a tempeh, a natto vagy a miso. Ezek a fermentált ételek jobban támogatják az emésztésedet és a tápanyag felszívódását is. Fontos azonban tisztában lenned azzal, hogy a fermentálás korántsem semlegesíti a szójában lévő fitoösztrogéneket, így ezek hatásai továbbra is érvényesülhetnek.
Az elmúlt napokban sokat olvashattál arról, mennyi étrendi szokás befolyásolhatja a bélrendszered állapotát, illetve hogyan tarthatják fenn mindezek a krónikus gyulladásos folyamatokat. Az életmódbeli tényezők, mint a stressz, az alvás-vagy a mozgáshiány pedig csak tovább súlyosbíthatják ezeket az állapotokat.
Egyedül meglehetősen nehéz az étrendi és életmódbeli változtatásokat összhangban bevezetni. Ebben tudok neked segíteni mentorként, lépésről lépésre. És, hogy miért éppen mentorként, miért nem tanácsadóként? Egyáltalán, mi a különbség a kettő között?
Erről fog szólni a holnapi posztom.